Odaút

07.13

Szóval 18:06 van, a gép 18:20-kor indulna menetrend szerint, és az van kiírva, hogy 18 perc a kapu nyitásig.. Már az összes repülőre van infó 19:40-ig, legalább annyi hogy mennyit késik. Nem gondoltam hogy nyáron ez is olyan mint a MÁV 🙂 az indulási időpont csak tájékoztató jellegű, amúgy bármi lehet. Nincs is olyan repülő ami ne késne. 

Na nem gond, nem vagyok ideges. Ez csak a Párizsban töltött fél napombol veszi el az időt és az esti sétából amikor az Eiffel tornyot néztem volna.. Ez úgyis csak extra lett volna. 

Végre 18:20-kor kiírták, hogy 2 órát késik a gép.. Mostmár sokkal jobban érzem magam, hogy tudom. És még SMS-t is kaptam róla, hogy késik a járat! De jó! That’s something!

Még 4€-nyi levásárolható kupont is kaptam a késés miatt a Ryanairtől! Ebből kijött egy óriás áfonyás muffin. 

De legalább így van időm leírni az indulás előtti pillanatokat. 

Tegnap este már minden össze volt pakolva, úgyhogy volt időm elmenni csobbanni egyet Apukámmal a Balatonban! Milyen furcsa érzés, hogy nem az utolsó pillanatban kapkodok mindenért, ahogy szoktam. Hm szóval így érezhetik magukat mindig a nem halogató emberek. Nem is rossz.

Hazaérve még megnéztem újra a Vándorút című filmet és egészen más volt így látni, hogy már mindent értettem és ismertem a helyszíneket amiket említenek benne. Feltöltöttem közben a hátizsákomról készült fotót az El Camino csoportba, ahol nagyon sokan kívántak nekem jó utat, valamint csodálkoztak, hogy ilyen kis hátizsákban elférek! Pedig ez is 30 l, 5-6 kg. Én csak követtem a tanácsokat és a legfontosabbakat tettem el, de a 40 km-es próba túrák után valahogy nem éreztem olyan kicsinek. Amúgy van akinek 18l-es zsák is elég. Kíváncsi leszek, hogy meg fogok e válni bármitől, hogy könnyítsem vagy szükséges lesz-e vennem valamit.

Ma délelőtt még otthonról dolgoztam, próbáltam lezárni minden problémás ügyet, ami persze lehetetlen volt. Azért bízom benne, hogy nem hagytam sok teendőt magam után a kollégáimra.

Aztán Apa kivitt a vasútra, elbúcsúztunk, a vonat kivételesen nem késett, így a KÖKIbe értem időben ahol barátnőm várt, hogy kivigyen a reptérre!  Nagyon jól esik, hogy vannak ilyen emberek körülöttem akikre bármikor számíthatok!

A biztonsági kapuk előtt még kicsit aggódtam, mert volt a táskában tű és kisolló is, amit nem lenne szabad felvinni a gépre, csak poggyászban. Ezeket kint szokták megvenni az emberek, de én azért bepróbálkoztam. Senki nem szólt egy szót sem miatta, úgyhogy ezt megúsztam. 

A várakozás közben kerestem a zarándokokat de csak 1-2 lányt láttam, akik Madridba tattottak és onnan Oviedoba, a Camino Primitivora.

A késés miatt éjfél után fogok csak a szállásra érni, 2:30-ig oda kell érnem úgyhogy kicsit izgulok, hogy végül a híd alatt végzem mert nem engednek be.