07.17 Pamplona – Puente la Reina – Estella ~42 km

A tegnapi megérkezés után körülnéztem gyorsan Pamplonában, amennyire még erőm maradt, és benéztem a Caminoteca zarándokboltba aminek egy nagyon kedves magyar fiatalember a tulajdonosa, és megtalálható a boltban konkrétan minden amire egy zarándoknak szüksége van. Amit én otthon rengeteg különböző helyről gyűjtöttem össze, itt mind egy helyen van! Szóval ha valaki úgy indulna el otthonról, hogy hiányzik valamije, csak Pamlonába kell eljutnia. Zarándok ajándék tárgyak is kaphatók, amit Estelláig nem láttam még máshol. 

A nap végére már kezdtem érezni némi lábfájdalmat, valamint újabb vízholyagot kellett kezelnem, ennek örömére a mai napra még nagyobb távot terveztem be.

Reggel ismét időben tudtam indulni, még Pamplonán belül kicsit letértem az útról egy fotó erejéig, és egy figyelmes zarándoktárs messziről szólt, hogy nem jó felé megyek. Utolértem őt majd beszélgetésbe elegyedtünk ezzel a tajvani fiúval. Eszmecserét folytattunk az országaink sajátosságairól, és közben gyönyörködtünk a tájban. Ő azért jött a Caminora mert stresszes volt az élete, és nyugalmat akart, így gyorsan felmondott a munkahelyén és egyedül útnak indult. A sárgálló arany búzamezők nagyon tetszettek neki, mert feléjük nem lehet ilyet látni. Nekem a kéktúra után viszonylag megszokottnak tűnt ez a látvány de eddig nem gondoltam rá, hogy valakinek mekkora nyugalmat jelenthet. Sok videót készített, hogy otthon fel tudja majd idézni ezeket az emlékeket. Nagyon örült nekem, mondta hogy én vagyok az első “Camino barátja” 😃. Egész jó tempója volt úgyhogy Puente la Reina-ig együtt tartottunk. Közben elmentünk egy srác mellett, aki rögtön gyanús volt nekem, majd egy pihenőnél kiderült, hogy magyar! Ő is csatlakozott hozzánk, majd az Alto del Perdon szoborcsoportnál beértünk egy olasz srácot a pamplonai szállásról aki szintén 2 nap alatt lenyomta a SaintJean-Pamplona szakaszt (67km). Így ezzel a kis csapattal folytattuk utunkat Puente la Reina-ig, ahol viszont búcsút intettünk egymásnak mivel én Estella-ig jöttem. Innen új Camino barátokat kell keresnem. 😃

Az idő egész kellemes volt délelőtt, de hirtelen átcsapott forróságba amikor már egyedül vándoroltam, szinte úgy éreztem sosem fogok Estellába érni, nehezen fogytak a km-ek. Mivel a legtöbben követik a szakaszokat, így szinte végig egyedül jöttem a maradék 21 kmen. Lorcaban megálltam egy albergue-ben egy hűsítőre és ott is egy magyar párba futottam bele! Milyen sokan vagyunk itt! 

Estellában egy olyan szállást találtam, ahol nem szabad kézzel mosni.. Na ezzel legalább a mai napon nem kellett foglalkoznom, így be tudtam sétálni a városba egy zarándok vacsorára.