07.20 Nájera – Santo Domingo de la Calzada – Belorado 43 km

Elfelejtettem említeni a 4. napon, hogy volt egy látványosság az úton amit mindenképpen szerettem volna én is kiélvezni mint ahogy sok mástól hallottam már róla. Ez a Fuente del vino kút amiből bor folyik, a zarándokok szabadon engedhetnek belőle. Estellahoz nagyon közel volt ez a hely így hamar odaértem reggel. Sajnos nem tudtam, hogy van “nyitvatartása” így lemaradtam róla, mert 8-tól engedik meg a kutat. Próbálkoztam így is nyitogatni de sajnos csak 1-2 csepp folyott belőle ami még biztosan bent maradt a csőben. Napi 100 litert biztosítanak  tehát nem lehet végtelen mennyiségben fogyasztani. A texasi srác mesélte, hogy a San Fermin fesztiválon vett magának egy 2 literes palackot szuvenírnek. Ami így pont jól jött neki a kútnál mert az egészet megtöltötte vele 😃

Nagyon jól tud esni az itt lakók kedvessége a zarándokok irányába. Puente la Reinaban a templomban például a pecsételő bácsi direkt felállt és előre kinyitotta nekem az ajtót kifelé menet. Ma egy motoros állt meg az út mellett, azt hittem az utast rakja ki. De csak meg akarta kérdezni tőlem, hogy nem akarok e tovább menni motorral 😃 amúgy sokan szó nélkül mutatják az irányt merre kell menni, amikor még el sem vesztem. Kedvesen köszöntek és mosolyogtak többen is még Logronoban is pedig az egy 150ezres város. 

Viszont az időjárást nem teljesen értem. Ma reggel annyira hideg volt, hogy még kabátban is fáztam. De a szandált nem akartam cipőre cserélni mert gondoltam úgyis hamar melegszik ahogy eddig szokott. Ehhez képest 11-ig kabátban voltam amíg meg nem érkeztem Santo Domingo de la Calzada városába. Utána viszont rohamszerűen emelkedett újra a hőmérséklet és délután ismét szinte elviselhetetlen kánikula lett. Estére pedig akkora szél kerekedik minden nap, hogy borítja fel az éttermek reklám tábláit, a pohár bort is mindig fognom kell el ne fújja. Azt mondják ez itt normális, mindig ez van. Ahogy érzékelem ma este is. 

Ma reggel megint sokáig sétáltam egyedül. Az első falunál, Azofrában megálltam egy bárban a mosdó miatt, de olyan kedvesek szoktak lenni, hogy végül mindig veszek valamit. Amíg ücsörögtem ismét nagyon jó dalok szóltak, úgyhogy a napi zenét megosztom megint 🙂 

Később beértem egy nyugdíjas amerikai párt akikkel kellemesen elbeszélgettem pár km-en keresztül. Ők a Vándorút című filmből hallottak először a Caminorol. Talán emiatt van itt sok amerikai, a film jó reklám volt ennek a zarándokútnak. Előtte részt vettek ők is a San Fermin fesztiválon Pamplonában. 

Majd be kellett gyorsítanom mosdót keresni a következő faluban, utána Santo Domingoig újra egyedül mentem tovább. Ebben a városban mindenképp meg akartam nézni a katedrálist ahol tartanak egy tyúkot egy régi legenda miatt. 5€ volt a belépő ami a város tornyába is érvényes volt. Nem sok erőm volt felmenni de a kilátás miatt nem akartam kihagyni. Lift sajnos nem volt 😃  utólag már lehet hogy jobb lett volna ha kihagyom. A lépcsőn lefelé menet “szokásomhoz híven” elestem.. Egy darabka hiányzott a lépcsőből és a sötétben nem láttam jól. Azonnal befásliztam a lábamat (milyen jó, hogy már fel vagyok erre készülve 😄), de nem éreztem olyan rossznak a helyzetet úgyhogy el tudtam jönni Belodaro-ig (+22 km) ahogy terveztem. Bízom benne, hogy reggelre sem lesz vele semmi gond.

 Santo Domingo után a szakasz nagy része közel ment a főúthoz ami nem túl látványos a rengeteg elsuhanó kamion miatt. A táj többi része mezőgazdasági terület, a napraforgó szépen virágzik most úgyhogy ez egy kicsit kompenzálta az érzéseket. Sokan Granonnál megálltak, csak pár ember volt a látóteremben ismét ezután, egy holland páros szintén Beloradoig jött úgyhogy megint megnyugodtam, hogy nem én vagyok az egyetlen. A meleg kezdett ismét egyre szörnyűbb menni, így meg az érkezés előtti utolsó faluban megálltam egy bárban egy kis sörre, majd út közben chipset nassoltam. Így könnyebb elviselni a hőséget.

Beloradoban rögtön az egyházi donativo albergue-t kerestem meg. A mellette lévő templomban ismét részt vettem a szentmisén. Ketten voltunk zarándokok, a szentmise végén a kápolnában várt minket a pap, mondott pár szót a templomról. Utána felolvastuk hangosan a zarándok imádságot, megkaptuk az áldást majd egy papírra leírhattuk az imát amit kérünk, hogy mondjanak el értünk amíg Santiagoba tartunk.