08.02 szerda Ligonde – Palas de rei – A Salcede – 51 km O.O 

Reggel a többiek 5-kor keltek, úgyhogy miután 20 percig hallgattam a pakolászásukat inkább én is felkeltem. És így sikerült elindulni pont 6-kor. Délelőtt folyamatosan esett az eső. Palas de reig az egyik olasz lánnyal sétáltam aki Sarriatol indult, mesélte hogy otthon sok minden volt ami miatt el akart indulni az úton de rájött, hogy a problémáit nem tudja csak úgy otthon hagyni, azok a fejben ott maradnak. Hát igen, ez sajnos nem egyszerű. Én is azt hittem, hogy itt majd megtanulok időben lefeküdni aludni de sajnos az Út nem változtat meg erőfeszítés nélkül csak úgy 😃 és a mindfulness sem megy olyan egyszerűen, nem könnyű dolog nem gondolni semmire hosszabb időn keresztül. 

Palas de reinél ők megálltak, én jöttem tovább, pár kápolnában megálltam pecsétért majd egy hosszabb szünetet tartottam Melide-n. Az egyik étterem ablakából egy férfi hívogatott magához, először nem értettem miért aztán rájöttem, hogy így próbálja a vendégeket csalogatni. Ott volt előttük a polip amit daraboltak fel.. Mondtam nekik, hogy én nem szeretem de nagyon akartak adni egy darabot megkóstolni. 😃 Bár nem volt fűszerezve még de ránézésre éreztem hogy nekem elég is ennyi. Kipipálhatom, hogy megkóstoltam. 😃 De azért csalogattak befelé én meg fáradt voltam ellenkezni, láttam hogy tele van a hely, mindenki polipot eszik úgyhogy rendeltem magamnak egy késői reggelit. Kifelé menet az olasz csapatot is észrevettem úgyhogy elköszöntem tőlük. Még visszavolt 27 km úgyhogy nem értem rá nagyon. 

Út közben a tegnapi biciklis ma visszaelőzött. Persze lejtőn könnyű 😄 végül Arzúában utolértem újra, ő ott maradt és megbeszéltük, hogy holnap Santiagoban találkozunk. Ő az első ember, aki végre ugyanakkor tervez odaérni mint én 😃Arzúában még beültem egy sörre, hogy adjon egy löketet az utolsó 11 kmre, közben egy spanyol bringás párral beszélgettem akik szintén holnap érkeznek. Végre egyre többen vannak 😃  az úton egy Kínában portugált oktató brazil lány ment előttem úgyhogy a maradék távot vele tettem meg. Ő is Saint Jeanban kezdte, úgyhogy nagyon örültünk egymásnak mert itt már nehéz találni olyan embert aki rendesen lenyomja a teljes távot. Viszont ő több mint 1 hónapja kezdte már, úgyhogy nagyon oda akar érni holnap. Viszont lassú tempóban megy, reggel kényelmesen 8-kor szokott indulni, délután be szokott iktatni pár órás pihenőt is a nagy meleg miatt, tegnap pl. este 8-kor ért a szállásra. 

Bejött velem a szállásomra pihenőt tartani, viszont még 6 km neki visszavolt úgyhogy valószínűleg ma sem ér oda előbb 8-nál 😃

A pihenő közben beszélgetett egy idős spanyol házaspárral akik csak szombaton terveznek Santiagoba érni mert akkot ünneplik a 46. házassági évfordulójukat. Kiderült az is, hogy mi a hosszú és jó házasság titka. Mindent meg kell egymással beszélni, a jó és a rossz dolgokat is, MINDENT (‘TODOS!’ – csak hogy őket idézzem 😃). Odaült mellénk közben egy ír srác is a szállásról. Neki megint olyan fura akcentusa volt, hogy nehezen értettem. A brazil lány Lucia mesélte, neki is volt olyan hogy egy manchesteri srác mondandóját egy amerikai fiú fordította neki mert ő sem értette 😃 nekem meg néha ő tolmácsolta amit az ír srác mondott 😄

Lucia hasonlóan fél a vad kutyáktól mint én, ő emiatt vett egy kutya riasztót is ami eszeveszett hangon visít de a kutyák meg sem mozdultak amikor kipróbálta. 😃 Nála elő is fordult, hogy egy kutya nagyon szaladt felé, úgyhogy elkezdett őrült módon kiabálni és kapálózni a túrabotjával ami viszont hatásosnak bizonyult 😃

Holnap szeretnék odaérni Santiagoba délre a szentmisére, úgyhogy a maradék 28 kmt elég korán kell kezdenem! El se hiszem, hogy már mindjárt ott vagyok! 🤩